Jó, hogy megkerült Ausztráliában a radioaktív kapszula – de mire is való?
Nem ritkaság, mérőberendezéshez tartozik, és ritkán van vele baj.
Nem ritkaság, mérőberendezéshez tartozik, és ritkán van vele baj.
Vizsgálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt a jelentést, mely szerint egy rakéta közvetlenül egy ukrán atomerőmű fölött repült át. A bécsi székhelyű szervezet szerint amennyiben az információ igaz az "rendkívül súlyos" lenne.
A jódkészletet egy Dániához közeli nukleáris baleset során használnák fel. A hatóságok úgy gondolják, mindenre fel kell készülniük.
Az orosz erők csütörtök este a legnagyobb ukrajnai és egyben európai atomerőmű, a hat energiablokkal rendelkező zaporizzsjai felé nyomultak előre.
Az orosz hatóságok leszedték a vonatról azt a három amerikai diplomatát, akik szerettek volna ellátogatni az augusztusi, észak-oroszországi nukleáris baleset helyszínének a közelébe.
Igen furcsa történettel igyekszik leplezni az eltitkolt nukleáris baleset következményeit az orosz hatóság.
Nekik nem szóltak, hogy nukleáris baleset sérültjeit viszik a kórházba. Most a megyei önkormányzat bejelentette, minden rendben. Persze ennek nem könnyű hinni, miután az orosz hatóságok a csernobilihez hasonló módon igyekeztek titkolózni a Roszatom nukleáris balesetével kapcsolatban.
Jobb mechanizmusra van szükség szerinte. Mármint ahelyett, hogy az oroszok folyton hazudnak.
Napról napra újabb és egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a múlt heti oroszországi fegyverbalesetről, most már arról szólnak hírek, hogy nukleáris baleset történt, melynek következtében legalább heten meghaltak, több mint húszan, köztük a sérülteket ápolók, kórházi ellátásra szorultak. Az utóbbi hónapokban több olyan eset is történt Oroszországban, amely azt bizonyítja, a Kreml továbbra sem hajlandó időben, pontosan és őszintén beszámolni a különféle tragédiákról. Még a polgáriakról sem.
Minden különösebb indoklás nélkül visszavonták a döntést.
Szerda reggel néhány órára kiköltöztetik otthonaikból az észak-oroszországi Nyenoksza nevű település lakóit. Bár Nyenoksza közvetlenül annak a katonai kísérleti telepnek a közelében fekszik, ahol néhány napja egy súlyos baleset után átmenetileg megnövekedett a radioaktivitás, a hatóságok azt állítják, az evakuálásnak nincs köze a hét halálos áldozatot követelő robbanáshoz.
Változatlanul nem árulják el az orosz hatóságok, mi okozta azt a múlt heti robbanást, amelyben legalább öt orosz atomtudós vesztette életét, s a közelben lévő Szeverodvinszkben rövid időre megugrott a sugárzás. A baleset szakemberek szerint egy nukleáris hajtású robotrepülőgéppel folytatott kísérlet során következhetett be. Megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, aki közölte, az USA-nak nagyobb és jobb fegyverei vannak.
Több videó is felkerült az internetre arról az expedícióról, amit az oroszok és a norvégok közösen végeztek a Komszomolec roncsainál.
A kaliforniai Napa-völgyből származó borokban mutatták ki a radioaktív cézium-137 izotópot.
A belga kormány szerint nincs baj, nincs veszély, egyszerűen arról van szó, hogy minden lehetőségre gondolni akarnak, ezért osztogatnak jódtablettákat.
A mai napig nem derült ki, hogyan került Európa légterébe a ruténium-106 izotóp.
A radioaktív felhők elemzése alapján történhetett nukleáris baleset az Uráltól délre.
Teljes információhiányban van a világ Fukusima következményeivel kapcsolatban: az öt éve történt atombaleset gyökeresen átalakította a japánok gondolkodását, és minden új nukleáris projekt számára intő jel lehet, derült ki egy múlt heti londoni nemzetközi konferencián, melyen a tanulságok mellett a katasztrófa emberi-társadalmi oldaláról is benyomást szerezhettünk.
Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.
Nem áprilisi tréfa: április 1-jén összesen 358-an visszatérhetnek a három éve nukleáris katasztrófa helyszínévé változott Fukusimába. A japán hatóságok szerint már élhető a város, és elég, ha biztosítják a sugárvédelmi szolgálatot.